Alkalmaz�sa sor�n a jelel� egy fogalomra, vagy kifejez�sre, olykor egy eg�sz besz�lt-nyelvi mondatra egy glob�lis jelet haszn�l. Ez a jel lehet k�pes, m�s sz�val ikonikus - amikor a jel sok von�s�ban utal az adott t�rgy vagy fogalom bizonyos k�ls� vagy bels� jegyeire -, s lehet teljesen absztrakt, vagy m�s sz�val arbitrarikus, amikor l�that�lag semmi �sszef�gg�s nincs a jel �s a jelent�s k�z�tt. A jelnyelv is - mint minden nyelv - a gondolatok �s az �rz�sek k�zvet�t�je, a kommunik�ci� eszk�ze, a kult�r�t �s a t�rt�nelmet adja �t nemzed�kr�l nemzed�kre, ez�ltal er�s�tve �s fokozva az identit�s �rz�s�t. Saj�tos egy�ni szerkezet, nyelvtana van, mely elt�r� a besz�lt nyelvek�t�l, de azokkal egyen�rt�ku. Legf�bb jellemz�je, hogy els�dlegesen a siket emberek nyelve, melyet ugyanolyan kommunikat�v c�lokra haszn�lnak, mint a hall� emberek a besz�lt nyelveket. Nagyon fontos inform�ci�, hogy a jelnyelv nem nemzetk�zi, minden orsz�gnak saj�t, nemzeti jelnyelve van. A k�l�nb�z� orsz�gok jelnyelvei szerkezetileg hasonl�tanak egym�sra, de a nyelvi sz�k�szletben (lexik�kban) akkora k�l�nbs�g van, hogy k�l�nb�z� nyelvekr�l besz�l�nk. Fentieken t�l l�tezik nemzetk�zi jelnyelv is, az �gynevezett "GESTUNO", mely spont�n sz�letett a siket emberek k�z�tti nemzetk�zi kapcsolatokban haszn�lt kommunik�ci� eszk�zek�nt, ez azonban nem nevezhet� igaz�n nyelvnek, nem felel meg az �n�ll� nyelv krit�riumainak. Ujj ABC vagy m�s n�ven Daktil Siketek �s nagyothall�k egym�s k�z�tti �s hall�kkal t�rt�n� kommunik�ci�ja sor�n haszn�latos - a k�zfejjel, illetve a k�z ujjaival kivitelezett 1 hang = 1 jel alap� - jelrendszer. Kiz�r�lag akkor haszn�lj�k, amikor egy adott fogalomnak, kifejez�snek, n�vnek nincs �n�ll� glob�lis jele, illetve a jelet nem minden jelenl�v� ismeri. El�nye, hogy pontos inform�ci�t ny�jt, h�tr�nya, hogy nagyon lass� az inform�ci�k�zl�s, a siket emberek nem sz�vesen haszn�lj�k. T�bbf�le v�ltozata l�tezik haz�nkban, �s orsz�gonk�nt is elt�r�.